...Parkok, kertek, növények...- 2.

A Brookside Gardens a kis család kedvenc délutáni kirándulóhelye tavasztól őszig. Elég közel van ahhoz, hogy munka után érdemes legyen kiautózni a gyerekekkel, akik jóóól lefáradhatnak lefekvésig, hiszen a terület óriási, a lehetőségek tárháza pedig megunhatatlan. Csodálatos botanikus kertje a tavakkal, lepkeházzal, kis tankertjével, gazdag állatvilágával többnapi változatos szórakozást nyújt. A park egy másik, távoli része pedig tele van olyan "hagyományos" intézményekkel, mint körhinta, játszótér, kisvasút, valamint a nagy családi-baráti összejövetelekre térítésmentesen kibérelhető, sütögető alkalmatossággal is felszerelt pavilonokkal.

Az egyik kapunál egy ilyen érdekes szerkezeten zötyögtünk át az autóval. Ez az őzek, szarvasok ellen védi a gondosan ápolt növényzetet, mert hogy ők állítólag nem szívesen botladoznak át rajta. Azért legalább egy őzet láttunk a park területén belül is, tehát a védelem nem tökéletes...

Több ilyen gondosan nyírt, hatalmas szabad terület is rendelkezésére áll a mezítláb rohangáló kölyköknek, az utakon pedig egymást érik a kocogók.

A botanikuskert részlegben a különféle helyi és egzotikus növény mellett ilyen festői díszzöldségek is helyet kaptak. Hogy szeretnék ezt az őzek!

A bájos kisvasúttal egy húszperces utat lehet megtenni a kanyargós síneken, miközben pöfög és sípol, átmegy "hegyen"- völgyön, hídon és alagúton... tisztára, mint az igazi.

Ekkora hatalmas lepkék látogatják kedvenc virágjaikat - ők szabadon, de van egy zárt lepkebirodalom is, telis-tele szebbnél szebb pillangóval.

(Fogalmam sincs, hogy sikerült ilyenre csinálnom ezt a fotót, de jópofa, hogy a lepke kétszer akkora rajta, mint az unokám feje:-)))

Néhány kicsinyítésmentes kép a park részleteiről:

http://www.flickr.com/photos/stiglice/

Ez a park sokak kedvence lehet, mert egy egész csoport alakult a Flickr-en az itt készült fotók számára. Akit érdekelnek a szép természetfotók, nézzen bele, érdemes:

http://www.flickr.com/groups/brookside/

...Parkok, kertek, növények... 1.

Valahányszor kiteszem a lában a saját kertünkön kívülre, mindig nagy élvezettel csodálom a növényzetet. Szeretem a hazai szép virágokat, a formás bokrokat, a hatalmas, öreg fákat, de máshol is örömömet lelem a vegetáció megfigyelésében.
Az USA-ban nekem meglepetést okozott (nyilván az alultájékozottságom folytán), hogy mennyi és milyen gyönyörű, ápolt parkjuk, ízléses növénykompozicióik vannak a városokon kívüli, de az azon belüli, amúgy forgalmas területeken is.

Washingtonban, amikor napokon keresztül loholtam egyik múzeumba be, a másikból ki, az "útbaeső" Haupt Gardenbe többször is betértem egy kis gyönyörködés és felüdülés céljából.

Különleges klímájának és a gondos ápolásnak köszönhetően a növényvilága igen gazdag és szépséges, de a kertben számtalan napos vagy árnyékos, vizes vagy száraz pihenőhelyet is igénybe lehet venni.


A tartósan beültetett növényeken kívül kaspókban még számtalan ritkaságot is láthattam.

A kert tele van különféle módon csordogáló vizekkel, itt éppen a falról folyik egy lapos medencébe, amiben megfáradt turistalábak nyerhetnek felüdülést:

Nem csak itt, hanem mindenhol, parkokban, tereken, az utcákon ilyen szép, tisztán tartott konténerekkel lehet találkozni. A nagyobbik henger nyeli el a vegyes szemetet, a kisebbik pedig a PET palackokat, amiből rengeteg van, mivel az irdatlan hőségben mindenki hord magával életmentő vízkészletet. A szögletes oszlopszerűnek a tetejét felnyitva ingyenes prospektushoz juthatunk, amiben az aktuális helyszín részletes leírása olvasható.

A csordogáló vizeket a madarak is '>önfeledt pancsolással élvezik,

a fürdő után pedig kifekszenek szárítkozni a bokrok alját borító mulcsrétegre:

Folyt. köv.

Amish vidék - 2.

Pihenő, szépségszalon vagy "autó"mosó...

A skanzentől nagy nehezen elszakadva azért megpróbáltunk "igazi" Amish farmokat megnézni, legalább kívülről. Szép, nagy és jól felszerelt birtokokat láttunk, némelyikük előtt standokat a házi terméssel. Illatos, kívánatos idénygyümölcsök, gusztusos lekvárok, savanyúságok kellették magukat. Az embereket nem illik fotózni, de kérésünkre hozzájárultak, hogy legalább a kínálatot lencsevégre kapjuk:

Általában tiszteletben tartottuk a fotózással kapcsolatos ellenérzésüket, de ennek az életképnek nem tudtunk ellenállni. Olyan megkapó, ahogy a két pici gyerek kézenfogva álldogál a farm szélén és várják, hogy szüleik a földeken végzett napi munkájukból hazaérjenek...

Meglátogattunk még egy múzeumot, ahol a kezdeti időkre emlékeztető tárgyaik vannak kiállítva. Ezek a tárgyak, vajköpülő, méhkas, mángorló, meg ilyesmik nem igazán különböznek a mieinktől, amiket a szentenderei vagy egyéb magyarországi múzeumokban láthatunk.

Ettől a pasitól nagyon megijedtem, mert ahogy a napfényről beléptem a kovácsműhely félhomályába, teljesen úgy festett, mint egy élő ember és annyira nem számítottam rá...

Ezt az egyetlen házat sikerült megóvni az 1700-as évekből. Erre már annyira vigyáznak, hogy csak kívülről szabad megcsodálni a fazsindelyes tetőt, a nagy palakövekből készült lépcsőt:

Hosszú utat tettünk meg oda-vissza, de nagyon örülök, hogy sikerült ide eljutnom és hogy a gyerekek, akik a legjobban megszenvedték a hosszadalmas autózást, is élvezhették rengeteg különféle állatot.

Akit érdekel az Amishok világa, itt nézegetheti mások képeit:

http://www.flickr.com/groups/amish/pool/with/4675751795/

Amish vidék - 1

Régen jártam erre, pedig van még megosztanivaló élmény bőven...
(Egészen őszintén: azért veszem rá magam nehezen egy újabb blogbejegyzésre, mert nagyon komplikált és időigényes a fotók beillesztése. Biztosan én bénázok el valamit, hogy ennyit kell vele szenvednem, de még mindig nem jöttem rá egy flottabb megoldásra...)

Ha választanom kellene, mi tetszett a legjobban a három hét alatt, a "Legérdekesebb" kategóriában az Amishoknál tett látogatás nyerne.
Innen-onnan felcsipegetett ismereteim alapján volt némi elképzelésem róluk, de jó volt látni személyesen is.
A legtöbb időt egy információs központjukban töltöttük el, ami a turisták számára készült múzeummal, állatokkal és egyéb látnivalókkal. Jópofa volt, hogy ez a skanzen egy modern bevásárlóközpont tőszomszédságában helyezkedik el, külön parkolóval az autóknak és a buggy-knak, azoknak a kis lovaskocsiknak, amelyekkel ők közlekednek.

A nyitott fészerben békésen várakoznak a lovacskák és közben egykedvűen anyagcserélnek is, természetesen. Az Amishok nagyon békés népek, de egy kis feszültség náluk sem kerülhető el:

(A felirat szerint egyikük zokonvette, hogy néhány buggy-sofőr maga után hagyja a hulladékot, na nem a csokipapírt vagy PET palackot, hanem a lovacskák illatos potyadékát.)

A múzeumban meghallgattunk egy rövid ismertetőt az életükről, viseletükről, szabályaikról. A legfőbb rendező elv náluk a puritánság, a szobákban nincsenek szekrények pl., de minek is, mikor mindenkinek csak annyi ruhája, cipője lehet, amennyi a fogasokon, ládák tetején elfér.

A nemi diszkrimináció nem ismeretlen fogalom: a férfiaknak engedélyezett, hogy gombokat viseljenek, míg a nők számára ez tiltott, mert túlságosan kihívó, ők gombostűkkel rögzítik az egyes ruhadarabokat egymáshoz. Elképzelem, milyen hatékony védelem lehet az illetlenül matató férfikezekkel szemben...

Nagyon tetszett, ahogy a szigorú előírásaiknak megfelelően, mégis ötletesen berendezik az életüket. Mivel elektromos áramot nem használhatnak, a természet energiáját és maximum a gázt fogják munkára azoknál az egyszerű gépeknél, amelyekkel megkönnyítik a különböző tevékenységeiket.

A gyerekek számára hatalmas élmény volt a sok gazdasági állat, köztük a kecskegidák, akik szabadon jöttek-mentek és lelkesen tömték a bendőjüket.

Folyt. köv.