2011. szeptember 14., szerda

... favágás...

... vagyis, -fűrészelés örömeiben is részesültünk mostanában.

És ez komoly: tényleg szeretek fát vágni, gyújtóst hasogatni, majd elégedetten legeltetni szemeimet a felhalmozott tüzelőn.

A tetőfelújítás során félrerakattunk minden régi és új fahulladékot a kis kályhámra gondolva, aki majd a meleget ontja a műhelyemben a fagyos téli napokon. Eddig fabrikettel fűtöttem, ami nagyon kellemes, kényelmes, tiszta megoldás, csak sajnos nagyon drága. Remélem, most kitart a tél végéig ez a két és fél köbméter:


Először persze a szögeket kellett eltávolítani, majd férji segédlettel, vagy a helyes kis barkácsasztalom képességeit kihasználva felfűrészeltem megfelelő darabokra a cuccost, és jöhetett a legélvezetesebb fázis: a darabok elhelyezése az eresz alatt, a külön e célra készített kalodákba és minden fellelhető régi polcszerűségre..





A hat kiló rozsdás szög a "gyűjtőket" várja, akik hetente kétszer végigjárják a város utcáit és összeszedik a vashulladékot:


Szinte bánom, hogy vége:-)))

... háztető ...

...és az ő felújítása....
Túl vagyunk rajta és ez jóóóó. Abban csak reménykedni tudunk, hogy a szakemberek fent igényesebb munkát végeztek, mint amit mi lentről láttunk. Mivel a szakmai részét a dolognak nem tudom megítélni, kénytelen voltam azon bosszankodni hetekig, amit a földön tapasztaltam, amíg a drágajó emberek a kertünkben "garázdálkodtak"...
Érdekelne, mikor jön el az idő kis hazánkban is, amikor egy szakmunka akkor lesz befejezettnek tekintve, ha a járulékos kártételek nyomait eltüntették, a szemét összeszedéséről nem is beszélve - tartok tőle, hogy nem fogom megérni...
Mindegy, a lényeg az, hogy talán most már nem fogunk beázni és nekiugorhatunk a régen esedékes festésnek.



A nyomok eltüntetésével telnek a napjaim és ehhez a csodás meleg, napsütéses ősz biztosítja a jókedvet. Szeretem ezt a koraőszi hangulatot, amikor az élővilág fellélegzik a nyári kánikula után és  még egy utolsó fellángolással készülődik a téli pihenőre.



2011. június 26., vasárnap

... Lom-Kincs Bazár...

... ötödször.
Nagyon jó volt! Végre kezdünk benépesedni. Úgy látszik, egyre többen kapnak kedvet az árusításhoz és a vásárláshoz is, de már törzsközönségünk is van. Megint a gyerekek élvezték a legjobban, meg talán az a kismacska, aki többször kiszökött hozzánk az egyik udvarból, a társaság kedvéért.

Ez volt az első alkalom, hogy Kiemelt Témával készültünk, ami a Könyv, újság, fotó, egyéb papíráru volt. Minden hónapban más téma lesz, hogy azokat is kicsalogassuk, akik nem megrögzött bolhapiac látogatók, de valamit éppen keresnek az adott műfajban. Legközelebb, július 4. szombatján a  Porcelán, üveg, háztartási eszközök kerülnek sorra.

Másik újdonság, hogy kaptunk egy csomó holmit ajándékba, és a bevétel a Szebb Környezetünkért Egyesület kasszáját gyarapítja. Köszönjük a kedves adományozóknak! (Egy cseppet azért aggódom, hogy hol fogom tárolni az adományokat két esemény között, ha ezt a kedves ötletet mások is felkarolják... mindegy, megoldjuk.-))

Ha valaki szívesen részt venne a rendezvényen, akár eladóként, akár vásárlóként: minden hónap 4. szombatjának délelőttjén Pilsivörösváron, a Nefelejcs közben talál meg bennünket. Helypénz nincs, mindenkit várunk szeretettel!













2011. június 13., hétfő

...táskát varrtam...

..., mert annyira megkívántam másoktól. Kedvenc alkotóim egyre-másra készítik a szépséges, vagy/és jópofa táskákat, én meg azon tipródtam, vajon viszi-e az ősöreg varrógépem a többszörös anyagvastagságot, ami egy táskánál azért előfordul itt-ott.
Kiderült, hogy kár volt kishitűsködnöm és nem bízni öreg barátnőmben, mert szépen boldogul - feltéve, hogy én nem vagyok ügyetlen. Mindösszesen egy tűt sikerült eltörnöm közben, ami nem rossz eredmény.
Találtam a házi kincstárban két olyan díszpárnahuzatot, amit valamikor megvettem, mert megtetszett, de azóta se használtam, mert 5-6 macska mellett a díszpárna műfaj kevéssé praktikus.

A zsiráfos táska nyitott, de a bélésre mindkét oldalon készültek zsebek: az egyik oldalon zippzárral zárható, a másikon egy keskeny írószernek, egy másik mobiltelefonnak, középen pedig egy szélesebb az akármiknek. Merevítőnek L...-ben várolt "felmosórongyot" használtam, a füle egy régi kordbársony dzsekiből, a bélése turkálóban vásárolt párnahuzatból készült:
Ez az elefántos még feldolgozásra vár, de a terv már megvan hozzá:

... régen jártam erre...



... pedig az élet zajlik nálunk... vagy talán éppen azért.

Ők pl. már Húsvét óta családtagok.
Bűbájosak, pláne, mikor nem vagyunk elég gyorsak a táputánpótlással és önkiszolgálódnak: szerteszét rágják az amúgy tojásgyűjtésre a lakosztályukban tárolt fonott kosarakat... egyem a szívüket. Kedvencük a nád hajtásának felső, legzsengébb része, de azon kívül is szinte mindenevők.

2011. április 17., vasárnap

... mozaik, pihenésképpen...


Nagyon zsúfolt heteim vannak, tele nemszeretem intéznivalókkal, szolgáltatókkal, hivatalokkal.
Jól esett egy kicsit mást is csinálni közben, pl. ezt a madáritatót. A tálat még régebben szereztem be, a madárkát adták hozzá - lehet, hogy pont miatta tetszett meg:-)




Füles már volt egyszer korábban is, de valaki ragaszkodott hozzá, és meg tudom érteni: Füles nekem is nagy kedvencem.
Falikép, 30x40 cm

2011. január 31., hétfő

... palacsinta...

Fiatalasszonyként, akkor már távol anyukámtól, évek alatt kisérleteztem ki a bombabiztos palacsintasütés metódusát.
Persze, akkor még nem volt internet, nopláne youtube...

Ime, most megosztom a tippeket és trükköket kedves olvasóimmal:
http://www.youtube.com/watch?v=npKai2zQWFU

Remélem, minden világos...

:-)))))))))